Sántha Kálmán életrajza

Sántha KálmánA Szakkollégium megalakulásakor a Sántha Kálmán nevet vette fel, ezzel tisztelegve egyetemünk egykori híres ideggyógyász professzorának és dékánjának.
1903-ban született Nagybecskereken. 1929-ben kapott orvosi diplomát Budapesten. Néhány év intenzív kutatómunka után ösztöndíjjal Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ahol tanulmányozta az idegsebészet legújabb módszereit. 1937-ben tért haza, majd Debrecenbe jött, ahol később az Ideggyógyászati Klinika igazgatójává választották. Alapvető célja volt megteremteni Debrecenben a magyar idegsebészetet.

Sánth Kálmán szobra

 

Pályafutása alatt több mint 60 tudományos dolgozata jelent meg. A debreceni Idegklinikát az ország neurológiai központjává fejlesztette. 1944-ben átevette a klinikatelep orvosi, üzemi és egyéb dolgainak intézését. Számos vezető nélkül maradt intézetben átmenetileg vállalta a felügyelőtanár szerepét. 1946-ban az MTA rendes tagja lett, 1949-ben orvostudományi munkásságáért Kossuth díjat kapott. 1951-ben koholt vádak alapján kizárták a MTA-ból, majd az Egészségügyi Minisztérium fegyelmi vizsgálatot folytatott ellene és áthelyezték a balassagyarmati kórházba, ahol igazi szellemi centrumot alakított ki. 1956-ban az MTA ismét rendes tagjává nyilvánította, ő azonban ezt visszautasította. A teljes erkölcsi elégtétel már későn érkezett, mivel 1956. december 12-én meghalt.